VAL D'ANNIVIERS, SVÁJC ( 2011 június ) I RÉSZ

01. GRIMENTZ

Hol van?
A Val D'Anniviers (Anniviers-völgy) szétváló végében két  - az átlagturista számára - kevésbé ismert település szerénykedik; de ha alpinista hallja az olyan neveket, mint Obelgaberhorn, Zinalrothorn vagy Grand Cornier, akkor ismerős lehet neki Grimentz és Zinal települések neve. A völgyeket koronázó hegykorona ékkövei  a Wallis-i Alpok legszebb, legnehezebb négyezresei. Grimentz  - jelen esetben erről a városkáról lesz szó - egyike a legszebb wallis-i településeknek, ahol a tradicionális életmód napi rendszerességgel összefonódik a turizmussal. Helyi borok, ételek, prehisztorikus kultúra-maradványok meg a Hérens-tehén - néhány a  vidék turistacsalogató sajátosságai közül. A falu régi központja a kanton egyik legszebben megmaradt tradicionális épület-együttese. Az 1572 m magasan elhelyezkedő városkához vezető, Sierre-ből induló  útvonal egyike a leglátványosabbaknak Svájcban . 












 02. TEHÉNVIADAL
A  híres Hérens-i tehenek: ilyen masszív, izmos szarvasmarhákat kevés helyen lát az ember. Agresszív hegyi jószágoknak gondolná az ember ( főleg ha váratlanul pár méter választ el tőle), de elnézve a viadalokat ez nem állja meg a helyét ( legalábbis a gazda egy hitvány bottal dirigálta az egymásnak eső böhöm nagy állatokat, és azok a heves harci láz ellenére is azonnal engedelmeskedtek). Egy biztos: ezek nem tápon híznak ilyen nagyra, a havasi legelők korlátlan urai, a telet kivéve. A látszat ellenére a havasi legelőkön sziesztázó nagy, fekete állatok legtöbbje tehén, nem bika, és a heves csatározások is a tehenek közt zajlanak, a dominancia eldöntéséért.  Egyik mászásomról hazafele tartva elkaptam a viadalt: vagy 150 tehenet összezárnak egy szál dróttal körülkerített karámba, aztán ők ott egymásnak esnek; a gazdák ott járkálnak köztük, és néha rendreutasítják a résztvevőket, ha túl nagy lesz a tumultus. A  résztvevők több mint fele nagyon fiatal állat - borjak - és ők  a játékosabbak, aktívabbak. Ha azonban két, néha közel tonna súlyú felnőtt állat esik egymásnak, ott több tíz percig is eltarthat a küzdelem, ott bizony reng a föld, szakad gyufába minden - ahogyan nálunk székelyül mondanák. A  győztes  egész életében viseli a jókora kolomppal ellátott, gyönyörűen megmunkált, kézi készítésű nyakörvet. Hogy milyen módon választják ki az egyetlen győztest a rengeteg állat közül, azt nem tudom. Mindenesetre szórakoztató svájci népünnepély turistának, gazdának, és - gondolom - tehénnek egyaránt. 













03. A MOIRY-GYŰJTŐTÓ

Mint a legtöbb svájci hegyvidéken, itt is megtalálható az ország egyik fontos gazdasági tényezőjeként kezelt víz felhasználása energia céljára, vagyis a gyűjtőtó, a maga komplex földalatti rendszerével. A Moiry-tó nem tör a Dix-vízgyűjtő babérjaira ( az talán a világ legmagasabb gátja, Európa legnagyobb mesterséges tava), de így is tekintélyes: magassága 148 m. Ottjártunkkor megcsodálhattuk a gátat elölről-hátulról, ugyanis kb. csak harmadrésze volt feltöltve vízzel. A környéken rengeteg a túrautvonal, nagyon jó hegyibicikli-utak is vannak.Nem beszélve az alpinista lehetőségekről....
A tó felső végén ( 2350 m) kialakított parkoló nagy könnyebbség a mászók-túrázók számára, mert kis akarattal akár egy nap alatt is elérhetők a környék legmagasabb hegyei.

















No comments:

Post a Comment