H.R. GIGER MÚZEUM, LES GRUYÉRES ( SVÁJC) - nov. 4


A Les Diablerets-i, négynapos minivakáció utolsó napján, a hazafelé tartó úton tettünk egy kis kitérőt Les Gruyéres települést meglátogatandó; leginkább sajtjairól híres ez a helység, sajtínyencek biztosan tudják, hogy miről van szó :-). Nekem is ismerős volt a helységnév, de teljesen más okból: rémlett, hogy valahol e vidéken van a híres svájci szürrealista művész, H.R. Giger  galériája ( meg híres bárjai egyike), de nem voltam benne biztos, hogy hol.
Délelőtt érkezünk a településre, ahol meglepetésként ér a parkolóban zajló élénk nyüzsgés: rendőrök terelgetik a forgalmat, meg tömegek indulnak a közeli, hegytetőn álló várszerű település felé. Mint később kiderült, ez csak a szokásos hétvégi turistatömeg, amely a környék hírességét, a fejünk fölött terpeszkedő középkori várkastélyt, a "Chateau St. Germain-t" , és az azt körülölelő falucskát rohamozza meg.
Feltaszigáljuk Áront a meglehetősen meredek emelkedőn, és bent is vagyunk a falu főterén. Kővel kirakott utcák, érdekes - a vidékre jellemző - építészeti megoldások,  meg persze mindenütt sajtosüzletek ( mondjuk én ezt nem fogom nagyon ragozni, mert igazán nem vagyok sajtrajongó- és szakértő; ezt meghagyom a család sajt- és csokoládé-ínyencének, Kamalikának:-) ).




Kilátás a várból

 Valamiféle titkolt reménnyel veszem azért szemügyre a környező üzletek, kiállítások anyagait, de egyelőre sehol semmi, ami  kedvenc művészemre utalna, habár nem elhanyagolható értékű galériákra akadhat az ember a főutcán, nem beszélve a várról (amelybe időhiány miatt nem megyünk be). Aztán , amint közeledünk a várhoz, rögtön szembeötlik: a boltíves bejárat fölött ott szerénykedik egy alumíniumfehéren ragyogó, HRGIGER MUSEUM felirat. Na, nekem sem kell több...
Ki ez a művész, hogy úgy odavagyok érte? Csak dióhéjban: a kortárs szürrealista művészet talán legismertebb, leghíresebb képviselője. Festészet, szobrászat, iparművészet, filmipar - szinte minden korunkbeli művészeti ágazatban jelen van. Egyik legismertebb munkája az Alien-filmek szörnyetegének megalkotása ( Oscar-t is kapott érte). Szürreális világa meglehetősen nyomasztó; fekete mágia, pornográfia, horror keveredik egy borzadályos, de ugyanakkor zseniális és teljesen egyedi, eredeti univerzummá. Művészetének jellegzetes, "gigeri" témája ember és gép sajátságos összefonódása, a "biomechanoidok"  jelenléte.
Lehet annak már közel húsz éve, hogy hozzájutottam egy, a német Taschen kiadó által jegyzett Giger kötethez. Nagy kincs volt az akkor... rettenetesen megtetszett a művészete, nagyon sokat másoltam a munkáit ( emlékszik még valaki a sepsiszentgyörgyi Cage kocsma falára?:-)))) , nem csoda, hogy meglehetősen felkeltette érdeklődésemet a múzeum jelenléte.


Ezen a bolthajtásos átjárón lehet bejutni a vár külső udvarába, és közvetlen ezután jobbra van a múzeum bejárata, balról meg a Giger-bár. Ez egy külön kategória, a Giger-bárok: az ittenin kívül van még Japánban egy (Tokió), és itt Svájcban, Chur városban. Nem mindennapi élmény meginni itt valamit... sajna, nagyon sokan voltak, egyszerűen nem akadt ülőhely számunkra, ezért csak épp benéztünk, hadd mondhassam már el , hogy ott is jártam...de majd legközelebb nem érem be ennyivel:-)
A múzeum: mivel bent nem szabad fotózni, ezért saját fotókkal nem szolgálhatok, csak annyival, amelyet a bejárat előtt készítettünk, éspedig:
Korlát

Bejárat...na meg fülig érő vigyor:-)



Biomechanoid





Jellegzetes Giger-design;  (mellék)bejárati ajtó a múzeumnál (lenti kép). Ez csak egyik a Giger által meg(át)álmodott berendezési tárgyak közül, a Harkonnen-székek meg asztalok a második emeleten tekinthetők meg teljes szépségükben (??). 


Ilyen padlóborítás fogadja az embert, már a bejárat előtt (lenti kép) ; a múzeumban is ez van, annyi különbséggel, hogy  a legtöbb részen fekete:


A bejárat mögött aztán már minden formában ott van a művész univerzuma: elég csak a recepciót megnézni: se nem fém, se nem fa, organikus anyagra hasonlító fekete műanyagból formált kalitkában ül a szolgálatos. A jegy megvásárlása után aztán irány az emelet, és elnyel a pokol...
Kedvenc képembe botlok, közvetlen a lépcsőforduló után - előttem az eredeti olajfestmény, talán az első kép, amelyet lemásoltam ( habár akkor még nem tudtam, hogy ki az alkotója) -  "Hommage a S.Beckett  I". Death metal rajongók mint az első Atrocity lemez borítóját ismerhetik. Sokáig el tudnék bámészkodni előtte, mert a Mester technikája lenyűgöző, legyen szó olajfestményről vagy airbrush-ról. Aztán végigmasírozok rengeteg, általam ismert, művészeti katalógusokban látott kép előtt. Külön szobát kapnak az Alien-kreatúrák; itt láthatók az eredeti modellek, közelről megcsodálható a műanyagból és fémből kialakított, a filmben felhasznált Alien-fej. A szoba végében meg ott a teljes szörnyeteg, több mint kétméteres magasságával tornyosul a látogató fölé. Ha valaki látta a 2012-ben készült, Ridley Scott rendezte "Prometheus-t", az ismerősként üdvözölheti az idegen űrhajó alvó pilótájának eredeti modelljét. A művész még sok más, ismert filmhez is készített látványterveket, karaktereket; biztosan ismerős a "Dűne" neve is ( rendező: David Lynch), vagy a Poltergeist is.
Külön szoba van a művész pornográfnak titulált ( jogosan :-)) ) alkotásainak, ennek felhozatala azonban elég szegényes, eltekintve egy képtől, amelyért perbe is fogták kedvenc művészünket:-) . Itt inkább a rajzok dominálnak; személy szerint megvallva, a festészete meg szobrászata nagyon tetszik, de a rajzai kevésbé. Sokat nem is időzök velük, lássuk a következő szobát. 
Itt vannak az igazán nagy, ismert alkotások: pl. a "The Spell" óriási méretű - 240x480 cm - képei, vagy a "Passagen" sorozat hasonló méretekkel rendelkező tablói.  Lenyűgöző az airbrush-technika, ahogyan meg vannak ezek csinálva; hihetetlen a kontraszt a rajzok ( legtöbbjük - technikailag - durva vázlatolásnak tűnik) és a festett anyagok finomsága és fotószerűsége közt. Aztán a következő emelet Harkonnen-asztala meg a székek ( ilyenek vannak a bárokban is); a legfelső emelet vörös lámpákkal megvilágított sarkaiban beleülhetünk a Harkonnen-székekbe is. Sok, sok olyan alkotás van, amelyet még nem láttam, pedig eléggé ismerem a Mester munkáit, pl. a 3d-s ,sztereoszkopikus képek, vagy rengeteg iparművészeti jellegű tárgy ( kétméteres órák, a koponyákból meg fémrészekből összeszövött vonat pl...)
A tetőtér ad helyet a Giger-kollekciónak, vagyis annak a gyűjteménynek, amely különféle ismert - főként szürrealista vagy hasonló támájú - művészek képeit tartalmazza. Sajnos, ez ottlétünkör nem volt látogatható, ellenben az épület helyet adott egy másik művész ideiglenes kiállításának is. Mondjuk, kit érdekelt ez a Giger-művek után....
Ha van olyan, aki nem ismeri a művészt, de érdeklődik iránta, akkor az nézegesse csak meg a következő  linkeket, mert itt sokkal több infót kaphat, mint ez a kis bemutatás. Részemről  - merem állítani  - nem volt az utolsó látogatás,  ha tehetem biztosan elmegyek még. 
Linkek:



No comments:

Post a Comment