TAVASZI RAJT ( április 6, 11)

ÁPRILIS 6 -  IGEL ( NÉMETORSZÁG)

   Ragyogó tavaszban inditjuk az év első mászását. Az Igel-i mászóhely körül zsong az élet, virágillattól terhes a levegő, és alant a Moselle folyó lustán habzsolja a tavaszi nap melegét. Az öreg-új Beal kötél boldogan engedelmeskedik, amint bekötöm magamat az első útba, aztán hajrá !
   Csak pár út, könnyű ötösök, szűk hatosok, épp csak amolyan erőfelmérésként. A mászórutinra rákeményedett az eltelt tél üres hónapjainak, heteinek kérge, de az ismerős mozdulatok ott vannak, és mint vedlő kígyóról az elhasznált bőr,  úgy hasad le a bennem lévő mászóról ez a felesleg. 
   Egyensúly.. hol van?
   Még nem jött el az ideje... de az utak könnyen mennek, és bár nincs még tánc, de a mászás öröme ott van, ott lüktet már körülöttem, bennem. Nem  szállok be semmi komolyabba, nincs még hozzá meg a küzdőszellem, túl korai lenne.
   Elégedett vagyok... körülöttem, bennem minden a helyén. 
   Jó bemelegítés volt...  Jöhetnek a nehezebbek...

ÁPRILIS 11 - BERDORF, LUXEMBOURG

Luxemburgi mászókkal megyek ki a Berdorf-i szurdokba, ritka szép tavaszi időben, ahol  - meglepő - de senki nincs. Talán a pénteki nap az oka? mert nagyon látogatott a mászóhely, és nem is reméljük, hogy sokáig üresek maradnak a népszerű utak. 
A szektorok aljában hűvös van, épp ezért kellemesen bemelegít a Cyrano Right ( 5c) első métereinek meredek indulása. A következő órában rójuk a hasonló nehézségű utakat Dani-val, aztán Ingmar biztatására nekiesek egy 6a-nak is. Rémisztően néz ki, mert végig áthajlik, idegelek is rettenet az aljában, dehát neki kell menni... Meg is dolgoz az első pár méter, de aztán egy olyan álomszép út kerekedik ki belőle, hogy na ! 
De az egyensúly nem az igazi...még nem !

J.F ( 5b)
Jellegzetes Berdorf-i környezet 
J.F ( 5b)  felső szakaszai. Könnyű, látványos és szép vonalvezetésű út 
Lionel Terray ( 6a)
Stand ! (Lionel Terray, 6a)
Aztán átmegyünk egy másik, napsütötte szektorba, ekkor már kora délután van, és meg is jelennek az első mászócsapatok. Népszerű szektor, hamarosan minden útban szépen be vannak rakva a kötelek toprope mászáshoz. Még kimászunk pár gyönyörű utat - emlitésre méltó egy másik 6a-s ( Edelweis), amelynek az utolsó (kulcs)mozdulatát csak későre sikerül felfedeznem. Hamar eldöglök az utolsó mozdulaton és persze hogy gyáva vagyok esni, és hát ott az orrom előtt a standgyűrű... hát belefogok. Érvénytelen...
Másodszor sem jön ki, habár már ismerem az utat. Ez már jel: túl fáradt vagyok, hosszú volt a nap...Menjünk haza, hogy újra tudjunk jönni... minél hamarabb, annál jobb !

Dani a Kaweechelchen-ben ( 5c)
Egyike a legnépszerűbb utaknak a Kaweechelchen - és jogosan