02. "PLAISIR !" LA SOMONE ( Brenva, július 26)





   Mászni fent valahol, alpesi terepen -. ez lenne a mai nap célja. És mivel idővel meglehetősen szűken állok  - este megyek vissza Luxba - a legegyszerűbb megoldás a Brévent-fal környéke, amely felvonóval percek alatt elérhető. Félórányi gyaloglás a Planpraz felvonóállomástól ( a végállomástól gyorsabb lenne odaérni, de az nagyságrendekkel drágább), és ott is vagyunk a beszállásnál. 
  Zsúfoltnak tűnik az út, de hogyan-hogyan nem, a számos csapat ellenére sikerült úgy az időzítés, hogy közelébe sem kerültünk másoknak. 

  Ez az út egyike a "Grand Voie" jellegű , hosszabb mászóutaknak, ez is leginkább a kezdőknek való, de azért ez már jóval többet követel mint az előző nap mászott "Voie Caline". Egyrészt alpesi terep ( 2000 m fölött), másrészt az általános nehézsége 5a. Az út lényegében 20-30 m magas tornyok sorozata, a köztük lévő nyergek - egy kivételével - könnyen elérhetőek, és szinte minden kötélhossz után lehetőség van vészhelyzet esetén a gyors kiszállásra az útból. A második hosszban a kalauz ajánlja az ékek használatát, én nem éreztem szükségét, de elmondható, hogy az út végig jól biztosított, biztonságos, kétpontos standhelyekkel.
   Meg persze a látvány az mindvégig lenyűgöző: mit is lehet mondani, amikor az ember mögött a völgy túloldalán ott a Mont-Blanc lánca, teljes fenségében? 


Már vannak csapatok az útban amikor megérkezünk a beszálláshoz
A start. Annak ellenére, hogy 4b-s nehézségűnek titulálják, én jóval nehezebbnek éreztem ( Később derült ki, hogy itt elméletileg lennie kellett volna egy hevedernek, az indulást könnyítendő...)
Szép repedésrendszer a második hosszban, egyike az út legnehezebb és legtöbb kihívást rejtő szakaszainak. 


Nem egyszerű ám ! :-)

A kulcshossz - áthajlással indító,majd egyensúlyozós táblamászást igénylő,aztán repedéssel záródó változatos rész
                                             
Rövid kötélereszkedés az 5a-s toronyról
Az utolsó hossz; változatos mászást kínáló 4c




Jó ez... jó helyen, jó időben lenni...
Kilátás előttem az utolsó standból ( a Brenva mászóiskola falai)...
..meg mögöttem ( hm... geológiai változásoknak vagyunk tanúi, a dőlésszöget elnézve..:-))
Romlik az idő...

A Mont-Blanc lánc, fölötte jellegzetes, időváltozásra utaló lencsealakú felhővel.
A Brenva-fal ( hátul) meg a mászóiskola egyik része

Az iskola  másik, jóval komolyabb utakat rejtő része. ( Ez is sorra kerül egy szép, őszi napon...kár lenne kihagyni)
Békaperspektíva... 
Havasi varjú ( Pyrrhocorax graculus) , látogatóban.
Okosabb és ügyesebb mint én...megeszi az ötcsillagos értékű, Yvonne-gyártotta süteményt, de nem tudom elkapni :-)))





01. "PLAISIR" ! VOIE CALINE ( Chamonix, július 25)


558m(350m);
AD-;
4b


    Véletlenül fedezzük fel ezt az utat; az eredeti terv a Brévent környékén lett volna, de aztán épp jókor bukkanok rá a kalauzban, mert az előrejelzés felhős,  csak késő délutánra tisztuló időt mond. Jellege hasonló a pár héttel ezelőtt mászott "Via Corda Alpina"-hoz , sőt még a helyszín is ugyanaz. Hosszú, nagy szintkülönbség, könnyű , jól biztosítható hosszak - épp elég egy laza kiránduláshoz. 
    "Plaisir"-utak ezek, vagyis olyan , kezdőknek is ajánlható mászóutak, amelyek nem a teljesítményre helyezik a hangsúlyt, hanem inkább az alpesi környezet meg mászás összhangjára, anélkül hogy igazából bele kellene kóstolni a sziklamászás gyötrőbb, jóval többet követelő fokozataiba. 
    Későn indulunk, már délután két óra amikor elindulok az első standból. Nehezebbnek írják mint az előbb említett utat, ezért tanácsosabbnak látom használni a mászócipőt - feltáncolni egy fogás nélküli táblán jóval élvezetesebb és könnyebb mint egy megközelítő cipővel/bakanccsal felóvatoskodni rajta.   Három óra és 598 m szintkülönbség után elégedetten ülünk le egy csokoládéra a Mottett kis kunyhójánál. Összegzésként: ajánlott út, szép, változatos hosszakkal, jól biztosított standpontokkal. A 19 hosszból több mint 5 igazából csak szigorúbb járóterep, amely a nehezebb falakat köti össze, de a szikla mindvégig gyönyörű, jó fogású , változatos és tiszta kőzet. A nehezebb hosszak a felső részeken vannak ( már ha nehéznek lehet nevezni a 4 b/c kategóriát...). Az építők láthatóan az út általános nehézségéhez ( 3b-4c) választották a kötélhosszakat, mert néhol bizony lehetőségük lett volna nehezebb falrészeket is bevenni a játékba... vagy épp könnyebbeket. Tapasztaltabbaknak szép és gyorsan teljesíthető szólóút....

Az ott ne ! - a beszállást nem nehéz megtalálni, az általunk használt kalauz meglehetősen jó leírást közöl az útvonalról

Indulás ! ( az I kötélhossz standja)

A II kötélhossz egyike a trasszé kulcspontjainak .
Két kötélhossznyi traverz, lapos, húszfokos dőlésű táblákon. A vizfolyásokra figyelni kell azért...






Yvonne alatt kb. három hossznyi sétaterep, utána meg szép , kitett falrészek következnek a kiszállásig. A nehézség sehol nem haladja meg a 4 c-t (fr)